75. éves az Ezer Székely Leány Napja
A 3 évvel ezelőtt az "István a király" és 1 évvel "A Megfeszített" c. rockopera után, mára már hagyományteremtő jelleggel mutatták be az Ezer Székely Leány Napja rendezvényen. Ennek folytatásaként ebben az évben szintén egy nagyszabású mű színrevitelével ér véget az Ezer Székely Leány Napja. Ahogy megszokhattuk a Csíksomlyói Kegytemplom bucsú napján Sarlós Boldogasszony napján rendezik meg az Ezer Székely Leány Találkozót, amely rendezvényen hagyományossá vált már mára, hogy egy rockoperával záródik a rendezvény. |
75. éves az Ezer Székely Leány Napja 
Az első Ezer Székely Leány Napja Találkozót 1931-ben szervezte meg a Szociális Testvérek Társasága a július első vasárnapján Domokos Pál Péter kezdeményezésére. |
75. éves az Ezer Székely Leány Napja Az idei rockoperának az egyik különlegessége, hogy direkt erre a 75. éves jubileumra írták és rendezték. Ezt színvonalas rockoperát itt Csíksomlyón mutatták be először. A másik az, hogy maguk a szereplők is különlegesnek és izgalmasnak tartották ezt a rockoperát, hisz mostanáig az ide Csíksomlyóra hozott előadásaik az összmagyar történelmet idézték, de ez azonban helyi vonatkozású volt, amely a székely népünk történelmét tárta elő a közönségnek. A Napba öltözött leány rockopera írója: Koltay Gergely |
A produkció középpontjában az a történelmi esemény áll, amely a Csíksomlyói Pünkösdi búcsú egyik eredettörténete is. 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a gyergyói és a csíki székelyeket erőszakkal akarta unitárius hitre téríteni. Pünkösd szombatján nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényt szerezzen akaratának.Koltay Gábor rendező "A Napba öltözött leány" című rockoperáról 
A tavaji Ezer Székely Leány Találkozókor a "Megfeszített" című produkció színpadra állítása felemelő élményt nyújtott számomra és a színészek számára is és ekkor döntöttem el, hogy újabb rockoperát mutatunk, majd be az idén is a két Somlyóközti nyeregben a Sarlós Boldogasszony napján megrendezett Ezer Székely Leány Napján. "A csíksomlyói Madonna történetét dolgozzuk fel a műben mindazt, amit a kegytemplomban lévő Madonna az embereknek jelent, ami miatt ezrek zarándokolnak ide pünkösd szombatján a nagyvilágból. A darab végkifejlete a tolvajostetői csata" - mutatjuk be, amely helyi jellegű történeten alapszik. A mű társszerzője Koltay Gergely, a zenét a Kormorán együttes szerezte.A rockopera nyolc főszereplős volt: Máriát Bodnár Vivien alakítja, mellette még színre lépett Áront Miller Zoltán, Mátét Csengery Attila, Annát Varga Klári, az öreg székelyt Mártont Vikidál Gyula, Janust Kalapács József, Ambrust Makrai Pál és István papot Varga Miklós szerpében láthattuk. Valamint komáromi és váci színészek léptek fel és ezenkívól a rockoperában még részt vett 50 székely lovas és 400 csíkszeredai és környékbeli közreműködő (statiszta). Varga Miklóst annak az egykori István pap személyiségének alakításában láthattuk, aki a székely seregeket győzelembe vitte. Varga miklós a szerepét hozzá közel állónak érezte: "mert mély nemzeti érzésektől átitatott ez a pap, aki hittel teszi a dolgát és azt nem hajlandó semmiért feladni. O az, aki pap létére vezeti a székely sereget és a hit nevében harcra kel János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakos protestán hit térítése ellen, amikor Csíkban és Gyergyóban is megakarja honosítani az unitáriátus vallást." |
Vikidál Gyula "A Napba öltözött leány"-ról 
A közel 500 szereplőt és statisztát megmozgató produkció próbáira az összhang megvalósítására a díszletfelépítésére mindössze néhány nal állt a rendelkezésünkre. A próbák nehézségeire nem gondoltunk, hisz adott pillanat, amikor fel kell állni a színpadra és ezért dolgoztunk.Én a hegyi emberek karakterét az egyszerűséget és tisztaságot megjelenítő Mártont, a székely pásztort alakítottam. Az árulásoktól távol eső, szabadságvágyó hegyi emberek iránti tiszteletből adódóan érzem igazán találónak ezt a szerepemet. |
Vikidál Gyula és Varga Miklós meg a rendezők: Nemcsak a szereplők vagy a rendezők (a rockopera rendezője, az Ezer Székely Leány Alapítvány, Csíkszereda polgármesteri hivatala), hanem az egész erdélyi magyarság és a Kárpát-medencéből ide Csíksomlyóra eljövő magyarok nehezményezték, hogy a a nemzeti értékeket és a határon túli magyarság ügyeit szolgáló közszolgálati televíziók egyike sem vállalta a produkció bemutatását és reklámozását. Annak a Duna Tv-nek, amelynek KUTYA KÖTELESSÉGE A HATÁRON TÚLI ESEMÉNYEKRőL BESZÁMOLNI, EGY ILYEN MU ESETÉBEN ITT KELLENE LENNIE, HA MÁR AZT NEVEZI MAGÁRÓL, HOGY A HATÁRON TÚLI MAGYARSÁG ÜGYEIT SZOLGÁLJA!!!!!! Varga Miklós: De a Duna Tv nem volt itt Csíksomlyón 3 évvel ezelőtt sem az Ezer Székely leány Találkozókor, amikor az "István a király"-t mutattuk be és nem volt itt a tavaj sem, amikor a "Megfeszített" c. rockoperát mutattuk be. És most sem érez affinitást arra, hogy reklámozza a Csíksomlyón bemutatott rockoperát Duna TV-n keresztül és arra sem, hogy legalább küldjön néhány kamerát és egy későbbi időpontban sugározza az ősbemutatót. Az "István a király" 2003 júl. 5-i bemutatójakor annak a Balló Györgynek köszönhetően volt élő közvetítés a Magyar Tv 2. csatornáján, akiről egyébként azt tartják, nem érzékeny a nemzeti témájú ügyek iránt. A közszolgálati TV-k hozzáállása valójában a jelenlegi magyarországi viszonyok hű tükötképe és természetesen a mai magyar politikai vezetés leképeződése is. |
Varga Miklós "A Napba öltözött leány"-ról 
Még újak és ropogosak a felvételek. Technikai nehézségekkel és az idő rövidségével indokolt, hogy a bemutatón valójában ezt a felvételt fogjuk hallani, playback-ben játszanak a szereplők, de már a próbákon beigazolódott, hogy ez senkit nem tart vissza attól, hogy ugyanúgy teli torokból énekelje szövegét. Az idei Ezer Székely Leány Napjára elhozott "leány" most öltözködik a Napba és a táncos székely leányok és a hagyományos gyorsasági lovas és íjász verseny után ő is bemutatkozik.Én az egykori gyergyóalfalusi István pap személyiségét alakítom, aki a csíki és a gyergyói székely seregeket győzelemre vitte a Tolvajos-tetőn, amikor 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakkal akarta akarta unitárius hitre téríteni a csíki és a gyergyó székelyeket. A gyergyóalfalusi István pap Pünkösd szombatján nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényt szerezzen akaratának. A székelyek ellenállását pedig a gyergyóalfalusi István pap szervezte meg. A Tolvajos-tetői ütközet alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték a Babba Máriát - a Szűzanyát, ma is így nevezik a csángók - közbenjárását, segítségét, hogy megtartsa 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a gyergyói és a csíki székelyeket erőszakkal akarta unitárius hitre téríteni. Pünkösd szombatján nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényt szerezzen akaratának. A székelyek ellenállását pedig a gyergyóalfalusi István pap szervezte meg. A Tolvajos-tetői ütközet alatt az asszonyok, a gyermekekés az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték a Babba Máriát - a Szűzanyát, ma is így nevezik a csángók - közbenjárását, segítségét, hogy megtartsa 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a gyergyói és a csíki székelyeket erőszakkal akarta unitárius hitre téríteni. Pünkösd szombatján nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényt szerezzen akaratának. A székelyek ellenállását pedig a gyergyóalfalusi István pap szervezte meg. A Tolvajos-tetői ütközet alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték a Babba Máriát - a Szűzanyát, ma is így nevezik a csángók - közbenjárását, segítségét, hogy megtartsa őket az ősi vallásukban. A hagyomány szerint a győzelem emlékére rendezik itt meg azóta is minden évben a Pünkösdi búcsút, mivel a csíki és gyergyói székelyeket a Szűzanya megsegítette és megtartotta az ősi vallásukban a római katolikus vallásukban. |
Pitti Katalin operaénekesnő "A Napba öltözött leány"-ban 
Meghatódottan és a tiszta értékekek iránti vággyal érkezett a Székelyföldre Pitti Katalin szoprán hangú operaénekesnő, aki bár számos szakmai elismerést, emlékplakettet és díjat kapott, mai napig az igazi elismerést az emberek lelkében találja meg. Csíksomlyói szereplése alkalmából kérdeztük művészi munkájáról, világszemléletéről és további terveiről.- Hogyan fogadta a felkérést, hogy egy székely vonatkozású rockopera áriadalát énekelje? - Élményként és már az ideérkezés az volt. Ugyanis nagy készülődéssel a lelkemben vágyom évek óta arra, hogy ide Csíksomlyóra eljussak. Pünkösdkor ez soha nem sikerült. De most, hogy a Koltay-testvérek gyönyörű művében énekelhettek és nem is akármilyen szerepben, hisz a Szűzanyát, a Babba Máriát kell megjelenítenem, igazi öröm. Azt a kodályi gondolatot pedig, hogy meg kell ismerni a székelyeket ahhoz, hogy igazi magyarrá lehessél, nagy tiszteletben tartom. Mindannyian a Szűzanya oltalma alatt élünk az ő szeretetében vagyunk. Szent István sem véletlenül ajánlotta fel kétszer is neki a Szent Koronát. Úgy érzem, kiüresedett lélekkel érkeztem, hogy itt lehessen tele a lelkem. - Mindössze néhány napos az idelátogatása. Hogyan sikerül a várt lelki töltekezést megvalósítani? - A hegyek látványa és ennek a csodálatos vidéknek az ereje segít ebben. A fák, amelyek az ég felé törekszenek... mi magunk is nem azt tesszük? Jókai tündérkertnek nevezte a Székelyföldet és nagyon találóan. A természet közelségében élni annyi, mint Istennel együtt élni. A városban mégiscsak többet kell keresni az Istent, ott nehezebb kinyitni a lelkünket. Itt annyira érezhető, hogy egész meghatódottsággal szemlélődök. Megszenvedett hitem van, de annál csodálatosabb a kegyelme. A szüleim családjai kuláknak nyílvánított családok voltak, édesanyám szüleit tömegsírba lötték az oroszok, mindenükből kiforgatták őket és édesapám szüleit is, ő maga az orosz fogságot is megjárta. - De a Jó Isten szép ajándékkal a tehetség ajándékával áldotta meg. - A hangom valóban Isten ajándéka, de azzal a kötelességgel bízta rám, hogy állandóan műveljem, hisz a tehetség önmagában nem elég. igyekeztem művészi szinten minél többet fejlődni, mert tudtam, hatalmas felelősség kiállni az emberek elé. Tudtam, hogy fel kell készülni és minőséget kell nyújtani ahhoz, hogy igazán lélektől lélekig hasson az a dal. A szerző isteni sugallatra írt, az előadónak is közel kell járnia ahhoz a sugallathoz, különben csak egyszerű leckefelmondássá válik. A művész csak akkor tudja a másik embert megérinteni, ha igazi lélekkel, szellemiséggel telve végzi feladatát. - Mikortol lett egyértelmű, hogy énekesnői pályára hivatott? - Már kislánykoromtól megmutatkozott a tehetségem, de korábban a versek, az irodalom felé való vonzódásomvolt nyílvánvaló. Azt is áldásnak tekinte, hogy bennem hamar tisztázódott, mi a dolgom az életben. - Egy könyvet is írtak a művésznőről... - Igen, most jelent meg 3-adjára, már 5000 példányban elkelt. De csak azt tudom mondani, ezek lényegtelenek. Igazán csak a lelkünk fontos és semmi más. Ahogy azt Weöres Sándor is írja a "Teljesség felé" c. kötetében: "ír magját se tűrd az érvényesülésnek, mert ahogy előbbre jutsz az életben, úgy csúszol vissza magadban" - így vallom én is. Kegyetlen ára van annak, ha valaki hatalmat gondol magáról, mert hatalma csak az Istennek van. Én már nagymama vagyok a lányom dec.-ben megajándékozott egy kis unokával, aki angyali kicsi lény és remélem, tisztességes magyar férfit nevelünk belőle. Mindannyian megkaptuk a születés kegyelmét és gyermeki tisztasággal indultunk el, vajon míg visszamegyünk, mivé válunk? Mert gyalázatos körülmények között él az ember, így az idősödés küszöbén. Az Operaházban már nem lépek fel, én azonban egész életemben úgy éltem, hogy sose tudtam, jövőre van-e munkám, így most sem aggódom. - A szakma mégiscsak visszaigazolta, hogy díjakra érdemes a művésznő. - Azoknak a díjaknak, amiket én kaptam, semmilyen járulékai nincsenek. Az igazi díj számomra az emberek lelkében van az a fontos és semmi más. Ameddig még fizikailag és szakmailag is megfelelően művészi szinten tudok dolgozni, addig úgy érzem, köteles is vagyok azt tenni. Mióta önálló ária vagy dalesteket adok, valamint templomi orgonaművészekkel koncertezem, mindig tanulok újat. Nemrég kaptam a Duna Tv második csatornájátol, az Autonómia TV-től egy megbízást: egy műsor vezetését, amely az ember és zene, zene és ember kapcsolatával foglalkozna. Akkor rögtön azt mondtam: jövőre Kodály-év lesz és van neki egy értékes pedagógiai módszere, amit nem használnak Magyarországon. A továbbiakban tehát őt fogom a zászlómra tűzni, Kodályt mint pedagógus, zenetudós, néprajzos és kórusművek csodálatos ismerője. A jelenlegi kulturális miniszter (az MSZP-és Hiller István) punkzenét akar az óvodákban és általános iskolákban tanítatni.
Mert mit akarnak? Amit a december 5-i szavazással is: A NEMZET LELKÉT AKARJÁK MEGNYOMORíTANI!!!!! |
